Van egy kérdés, amit szeptembertől decemberig minden könyvelőiroda hallani fog: „és akkor mi lenne a jobb nekem jövőre?” A válasz sosem az, hogy melyik adózási forma a legjobb általában — hanem az, hogy a te bevételi szintedhez, a te vevőidhez és a te valódi költségeidhez melyik illik.

2026-ban ez a döntés különösen érdekes, mert három ponton is változtak a szabályok: az átalányadózóknál emelkedett a levonható költséghányad, a KIVA belépési határai megduplázódtak, az alanyi áfamentesség értékhatára pedig 20 millió forintra nőtt. Aki 2024-ben eldöntötte, hogy neki mi jó, annak 2026-ban érdemes újraszámolnia.

Ez az útmutató végigvezet a négy leggyakoribb formán, a 2026-os számokkal, és a végén ott van a döntési fa is. Egy dolgot viszont előre: ez a cikk tájékoztatás, nem személyre szabott adótanácsadás. A tényleges döntés előtt a saját számaidat kell átnézni valakivel, aki felelősséget is vállal a javaslatáért.

Mielőtt bármit választanál: négy kérdés magadról

A legtöbb rossz adózási döntés nem számítási hibából születik, hanem abból, hogy valaki egy ismerőse helyzetére szabott megoldást vett át. Ezt a négy kérdést érdemes először megválaszolni:

Kinek számlázol? Magánszemélyeknek, cégeknek, vagy mindkettőnek? Ez az egyetlen kérdés önmagában kizárja vagy megnyitja a KATA lehetőségét.
Mennyi a várható éves bevételed? Nem a mostani, hanem a következő 12 hónap. A határok kemények: átlépésük nem figyelmeztetéssel, hanem adófizetéssel jár.
Mennyi a valódi költséged? Ha a bevételed 60%-át elviszik az anyagok és az alvállalkozók, akkor egy 45%-os költséghányad rosszul jár neked. Ha viszont alig van költséged, épp fordítva.
Egyedül dolgozol, vagy lesz alkalmazottad? A bérköltség egészen más adózási logikát hoz be — itt válik érdekessé a KIVA, és itt lesz szükség bérszámfejtésre is.

A négy forma egy táblázatban — 2026-os számokkal

	Átalányadó	KATA	KIVA	Társasági adó (kft.)
Kinek	egyéni vállalkozó	kizárólag főállású egyéni vállalkozó	kft., bt., kkt., egyéni cég	kft., bt., kkt.
Kinek számlázhat	bárkinek	csak magánszemélynek	bárkinek	bárkinek
Bevételi határ	38 736 000 Ft (10× éves minimálbér); a 90%-os kiskereskedelmi körben 193 680 000 Ft	18 000 000 Ft/év	belépéskor 6 milliárd Ft bevétel és mérlegfőösszeg	nincs felső határ
Adó	15% szja + tb-járulék a jövedelem után	50 000 Ft/hó tételes, a 18 M felett 40% különadó	az adóalap 10%-a	9% + osztalékadó
Adómentes rész	a jövedelem 1 936 800 Ft-ig; 45%-os költséghányadnál ez 3 521 455 Ft bevétel	nincs	nincs	nincs
Könyvelés	egyszerűsített, bevételi nyilvántartás	a legegyszerűbb	kettős könyvvitel	kettős könyvvitel

A számok forrása a NAV 2026-os tájékoztatása; a részleteket az egyes formáknál lentebb kifejtem. A minimálbér 2026. január 1-jétől bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum 373 200 forint — több határérték ebből származik, ezért érdemes tudni.

Átalányadó: 2026-ban lett kedvezőbb

Ez a legnépszerűbb forma az egyéni vállalkozók között, és jó okkal: 2026-tól kedvezőbb lett.

A NAV tájékoztatása szerint 2026. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók az eddigi legalacsonyabb, 40 százalékos költséghányad helyett 45 százalékot vonhatnak le a bevételükből, és ez 2027-től 50 százalékra emelkedik. Ez nem apróság: ugyanannyi bevételnél kevesebb lesz az adóalap.

A második fontos szám az adómentes rész. Az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét el nem érő része adómentes, ami 2026-ban 1 936 800 forint. A NAV számítása szerint ez azt jelenti, hogy a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózónak 3 521 455 forint bevételig nem kell szja-t fizetnie 2026-ban.

A költséghányad nem mindenkinél 45 százalék — a tevékenységtől függ:

45% — az általános eset (a legtöbb szolgáltatás ide tartozik),
80% — a jogszabályban felsorolt tevékenységek (például ipari, építőipari, szolgáltatási körök),
90% — kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén.

A bevételi határ ehhez kapcsolódik: az általános és a 80 százalékos körben az éves minimálbér tízszerese, vagyis 38 736 000 forint, a 90 százalékos kiskereskedelmi körben ötvenszerese, 193 680 000 forint.

Egy dolgot viszont sokan elfelejtenek: az átalányadó nem csak szja. A járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak a minimálbér (illetve szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum) alapján akkor is meg kell fizetnie, ha az adott hónapban alig vagy egyáltalán nem volt bevétele. Az adómentes bevételi sáv tehát az szja-ra vonatkozik, nem a járulékokra — ez az a pont, ahol a kezdő vállalkozók a legtöbbször meglepődnek az első negyedév végén.

Kinek jó? Annak, akinek a valódi költsége kisebb, mint a rá vonatkozó költséghányad, és akinek a bevétele a határ alatt marad. Egy tanácsadó, oktató, programozó vagy fodrász jellemzően jól jár vele. Aki viszont anyagot vásárol és alvállalkozókat fizet, annál a tételes költségelszámolás lehet a jobb — ezt konkrét számokkal kell összevetni, nem érzésre.

📎 Forrás: NAV — Kedvezően változtak az átalányadózás szabályai

KATA: mi maradt belőle 2026-ban?

Itt a legtöbb félreértés, mert a 2022. szeptember 1-jei átalakítás után a KATA egészen más forma, mint amiről a legtöbb vállalkozó emlékszik. Aki még a régi szabályok szerint gondol rá, az rossz döntést fog hozni.

A mai KATA jellemzői:

Csak főállású egyéni vállalkozó választhatja. Cégek, bt.-k, kft.-k nem — ők egyszer benne voltak, ma nincsenek.
Kizárólag magánszemélynek számlázhat. Ha kifizetőtől — cégtől, másik egyéni vállalkozótól — szerez bevételt, a kata-alanyiság megszűnik (nagyon szűk kivételekkel).
A tételes adó 50 000 forint havonta.
Az éves bevételi plafon 18 millió forint; ami e fölé megy, azt 40 százalékos különadó terheli.

Kinek jó? Annak, aki tényleg magánszemélyeknek dolgozik — kisipari szolgáltatás, oktatás magánszemélyeknek, szépségipar, kisebb javítási munkák —, és a bevétele 18 millió alatt van. Kinek nem jó? Aki akár egyetlen céges megbízóval is dolgozik. Ilyenkor a KATA nem alternatíva, hanem kockázat.

Ha a régi KATA-s emlékek alapján tervezel, érdemes tudni, hogy egyre többen váltanak online könyvelésre — a rendszeres, átlátható adatszolgáltatás pont az ilyen határok figyelésében segít.

📎 Forrás: NAV — A kisadózó vállalkozások teendői az új kata miatt

KIVA vagy társasági adó? A kft.-k döntése — és a 2026-os nagy változás

Ha kft.-ben (vagy bt.-ben) dolgozol, a kérdés nem az, hogy KATA vagy átalányadó, hanem hogy KIVA vagy társasági adó.

A KIVA logikája egészen más, mint a társasági adóé: nem a nyereséget adóztatja, hanem elsősorban a személyi jellegű ráfordításokat (bérek) és a tőkeműveleteket. Az adó mértéke az adóalap 10 százaléka, és ebben benne van az, amit egyébként szociális hozzájárulási adóként fizetnél a béreken. Ezért éri meg jellemzően annak, ahol magas a bérköltség és a nyereséget visszaforgatják a cégbe.

2026-tól viszont sokkal többen férnek be: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összefoglalója szerint a belépéskor vizsgált bevételi és mérlegfőösszeg-korlát 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra, a létszámkorlát pedig 50 főről 100 főre emelkedett. Vagyis egy középvállalkozás, amelyik korábban kiesett, 2026-ban újra számolhat vele.

Egy csapdára viszont érdemes figyelni: a NAV figyelmeztetése szerint nem maradhat KIVA-alany az a cég, amelynek az év utolsó napján egymillió forintnál több nettó adótartozása van. Ez azt jelenti, hogy egy elfelejtett folyószámla-egyenleg december 31-én az egész adózási formát elviheti — érdemes decemberben külön ellenőrizni.

A társasági adó ezzel szemben egyszerűbb történet: a nyereség után 9 százalék, majd az osztalék kivételekor jön a magánszemélyt érintő adóteher. Akinek kevés a bérköltsége és a nyereségét ki szeretné venni, annak jellemzően ez a jobb.

Melyik a jó? Ez az a pont, ahol tényleg számolni kell: ugyanaz a cég a bérszerkezetétől függően kerülhet jóval kevesebbe KIVA-ban vagy jóval kevesebbe társasági adóban. Egy összehasonlító kalkuláció fél óra munka, és évi több százezer forintot jelenthet.

Az áfa külön kérdés: 20 millió a határ 2026-ban

Sokan összekeverik: az adózási forma és az áfa két külön döntés. Lehetsz átalányadózó úgy is, hogy alanyi adómentes vagy, és úgy is, hogy áfás.

A NAV 2025. decemberi tájékoztatása szerint az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 2026-tól 18 millió forintról 20 millió forintra emelkedett, majd 2027-től 22 millió, 2028-tól 24 millió forintra nő. 2026-ra akkor választható, ha a belföldi értékesítéseid éves összege sem 2025-ben ténylegesen, sem 2026-ban észszerűen várhatóan nem haladja meg a 20 millió forintot.

Fontos, hogy ez a határ független a KATA 18 milliós plafonjától és az átalányadó 38,7 milliós határától. Egy KATA-s vállalkozó például lehet áfás is — a két rendszer külön mozog.

📎 Forrás: NAV — Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára

Döntési fa: hat kérdés, ami eldönti

Ez a sorrend a legtöbb esetben elvezet a helyes irányhoz. Nem helyettesíti a számolást, de megmutatja, melyik két lehetőséget kell egyáltalán összevetni.

Cégformában dolgozol (kft., bt.)? → Ha igen, a KATA és az átalányadó kiesik. Ugorj a 5. kérdésre.
Kizárólag magánszemélyeknek számlázol, főállásban, 18 millió alatt? → Ha mind a három igaz, a KATA komoly jelölt. Ha bármelyik nem, lépj tovább.
A valódi költséged kisebb, mint a rád vonatkozó költséghányad (45 / 80 / 90%)? → Ha igen, az átalányadó a fő jelölt.
A valódi költséged nagyobb? → Akkor a tételes költségelszámolás (vállalkozói szja) lesz a párja az összehasonlításban.
Magas a bérköltség, és a nyereséget visszaforgatod? → A KIVA az első jelölt.
Alacsony a bérköltség, és a nyereséget ki szeretnéd venni? → A társasági adó az első jelölt.

Utána már csak egy dolog van: kiszámolni mindkét megmaradt lehetőséget a saját számaiddal. Ez az a pont, ahol a könyvelés területén dolgozó irodánk konkrét számokkal tud segíteni, nem általánosságokkal.

Váltás: határidők és a három tipikus hiba

A választás nem évközi hangulat kérdése, hanem határidős döntés — és jellemzően az év vége az a pont, amikor a következő évre nyilatkozni kell. A pontos határidő formánként más, ezért ezt mindig a saját helyzetedre kell megkérdezni, mielőtt eltelik.

A három leggyakoribb hiba, amit a gyakorlatban látunk:

Az évközi bevételi határ figyelmen kívül hagyása. A KATA 18 milliós plafonja és az áfamentesség 20 milliós határa nem az év végén derül ki — de sokan csak akkor néznek rá. Aki figyeli, időben tud dönteni; aki nem, az utólag fizet 40 százalékos különadót vagy áfát. Az ilyen túllépést ma már a NAV algoritmusa magától kiszúrja; hogy utána mi történik, azt az adóellenőrzésről szóló cikkünkben írtuk le.
Váltás anélkül, hogy kiszámolták volna. Nem az a kérdés, mi a népszerű vagy mit mond az ismerős, hanem hogy a te bevételi és költségszerkezetednél melyik jön ki kevesebbre.
A bejelentés elmaradása. A legdrágább hiba: valaki eldönti, hogy vált, aztán a nyilatkozat nem megy be határidőre. Ilyenkor a régi forma él tovább, akkor is, ha az rosszabb.

Gyakori kérdések

Év közben is lehet adózási formát váltani? Egyes esetekben igen, más esetekben csak a következő adóévre. Mivel ez formánként és helyzetenként más, és a határidő elmulasztása egy teljes évre bezárja a lehetőséget, érdemes még az év vége előtt egyeztetni róla.

Az átalányadó és az áfamentesség ugyanaz? Nem, ez a két leggyakrabban összekevert dolog. Az átalányadó a jövedelemadózás módja, az alanyi adómentesség pedig az áfához tartozik. A kettő határai külön mozognak: 2026-ban 38 736 000 forint, illetve 20 millió forint.

Ha átlépem a KATA 18 milliós határát, mi történik? A határ fölötti rész után 40 százalékos különadó fizetendő. A tételes adót ettől függetlenül fizetni kell. Ezért fontos, hogy a bevételt évközben is figyeld, ne csak a bevallásnál.

Kft.-nek megérheti a KIVA, ha csak két alkalmazott van? Előfordul, hogy igen — a lényeg nem a létszám, hanem a bérköltség és a nyereség aránya, illetve hogy a nyereséget kiveszik vagy visszaforgatják. Két főnél is lehet olyan bérszerkezet, ahol a KIVA kedvezőbb.

Melyik forma jár a legkevesebb adminisztrációval? A KATA — ott a legegyszerűbb a nyilvántartás. Ez viszont önmagában soha nem elég indok: ha a vevőköröd nem magánszemélyekből áll, akkor az egyszerűség nem elérhető, mert a forma sem választható.

Összegzés: nem a forma jó vagy rossz, hanem az illeszkedés

2026 három ponton is kedvezőbb lett: magasabb költséghányad az átalányadózóknál, kétszeres belépési határok a KIVA-nál, és 20 milliós alanyi áfamentesség. Ez azt jelenti, hogy aki két-három éve döntött utoljára, annak most reális esélye van rá, hogy kevesebb adóval is működhetne.

Amit ebből érdemes megjegyezni: a döntés három adaton áll — kinek számlázol, mennyi a bevételed, mennyi a valódi költséged. Ha ezt a hármat leírod egy papírra, a lehetőségek köre azonnal kettőre szűkül, és onnan már csak számolni kell.

Ha szeretnéd, hogy ezt a számolást ne neked kelljen elvégezni: vedd fel velünk a kapcsolatot, és a saját számaid alapján összevetjük a szóba jövő lehetőségeket. Az adóbevallási szolgáltatásunk része az is, hogy évente újranézzük, még mindig a legjobb formában adózol-e. A csapatunkról itt olvashatsz: három regisztrált mérlegképes könyvelő dolgozik nálunk, és minden cégnek saját könyvelője van. Ha már működő céget vezetsz, hasznos lehet a kkv-knak szóló könyvelési összefoglalónk is.

Melyik adózási forma jó neked 2026-ban? Döntési útmutató